11/18/2009

"Vannak még csodák!"

Aki ismer, az tud rólam egy-s-más dolgot, aki nem, az pedig így járt. A lényeg, hogy a múlt héten visszalátogattam abba a középsuliba, ahol az utolsó évemet töltöttem, hogy találkozzam az osztályfőnökömmel.

Miután nincs otthon netem, így nem nagyon tudtam kommunikálni jóformán senkivel se. Hál' Istennek éppen akkor találtam meg az ofőmet, amikor neki már nem volt több órája, így el tudtunk beszélgetni. Az érettségi nem most volt (már vagy fél éve lassan), így rengeteg minden megváltozott, főleg az osztállyal. Egyesek megbuktak, mások eltűntek, többen maradtak és néhányan továbbtanultak (jelentem, én az utóbbiba tartozom). Elkezdte (mármint a volt ofőm) mesélni, hogy kiről mik a hírek, amikor egy érdekes dologra ütöttem fel a fejem. Az osztályomba köztudott volt rólam, hogy nem éppen a nőket kedvelem, és ezért többször ba**tattak is. De kiderült az is, hogy rajtam kívül volt még egy srác is, aki valami eszméletlen jól játszotta a dolgok ellenkezőjét. Ez azért is érdekes, mert ennek anno volt egy előzménye. Amikor harmadikos lettem, bekerültem egy haladónak nevezett (!) német csoportba, ahol így az elektro szakosokkal voltam együtt. Itt már az első órán kiszúrtam magamnak ezt a valakit (emberségi és személyiségi jogokra való tekintettel nevet NEM említek); egyik hü**e szokásom, hogy aki tetszik, annak megtudom a nevét, és jó alaposan utána nézek, hátha esetleg ő is... A lényeg, hogy a szokványos oldalakon (IWIW, myVIP, stb.) nem találtam semmit. Felvettem MSN-re. Ott megkérdeztem tőle, hogy esetleg ő is-e, de nemleges választ adott. Ennek ellenére nekem mindvégig tetszett. Ezt még az is megerősíti, hogy van egy közös témánk: a bécsi tömegközlekedés. Visszakanyarodva a jelenbe: tehát az ofő informált erről a srácról és a mikéntjéről, amin igen csak meglepődtem. Állítólag az ex-barátnője (!) mondta ezt el, aki nem éppen szavahihető. Én utána néztem egy-s-más oldalon, s nem találtam semmit. Aztán egy közösségi oldalon megnéztem a közös ismerőseinket, és találtam is kettőt; mindketten melegek és nagyon jól ismerem őket. Írtam mindkettejüknek, hogy segítsenek eloszlatni a kételyeket; gondolom nem meglepő, hogy pozitív választ kaptam.

Nem teszem fel magamnak a kérdést, hogy miért nem mondta el, hiszen egyrészt ez szíve joga, másrészt pedig az osztálynak volt egy erősen homofób részlege. Ezt az egész dolgot pedig az egyik kedvenc mondásommal lehet összefoglalni: Vannak még csodák!

1 megjegyzés:

  1. Lehet csak én láttam így, de a mi osztályunk, még az elején (Kvassays időszakban) sem volt egy átlagos osztály, jó sok hülyeség volt anno :) Kíváncsi vagyok, lesz-e valamikor osztálytalálkozó amire mindenki eljön.

    VálaszTörlés