2011

Úgy vélem, bátran kijelentem, hogy a 2011-es év hozta a legtöbb és leggyökeresebb változást az életemben. Voltak pillanatok, amikor a Mennyországban éreztem magam; voltak pillanatok, amikor megtapasztaltam az érzelmi pokol legalsó szintjét; s voltak olyan pillanatok, amikor az élet gyökeres változásra késztetett. Noha már csak alig több mint másfél hónap van hátra, de ez idő alatt még oly sok minden megtörténhet...!

Az egész mindenség nyáron kezdődött, amikor azt hittem, hogy elérkezett életem nagy szerelme; el is érkezett, de aztán ő máig tisztázatlan ok(ok)ból kiszeretett belőlem. Ezt követte egy több hónapos (még a mai napig is tartó) lelki rehabilitáció, majd szeptembertől diákmunka egy magyar kereskedelmi cégnél. Jött emellé még az iskola is, tehát a szabadidőm ősz eleje óta -1. Ez a pár történés nagyon sok mindenre megtanított az élettel kapcsolatban. Hitvallásom szerint ahány asztrológus, annyi horoszkóp létezik, bár abban mindegyikük egyetért, hogy a bakok szeretik tesztelni az emberket - nos, nekem erre egy komplett kapcsolatom ment rá. Megtanultam azt, hogy az életet olyannak KELL elfogadni, amilyen. A mai napig is azt vallom, hogy ha csak egy dolgot kívánhatnék az élettől/-ben, akkor az az lenne, hogy had' mehessek vissza arra az időpontra, amikor az élet átállította a váltómat egy új irányba. Dehát ez csak egy szép álom marad. (...) Megtanultam továbbá azt, hogy Isten bármennyire is szeret, nem akarja azt, hogy pap vagy diakónus legyek, amit én valahol nagyon sajnálok. Emellett azonban sorba megtapasztalom a szeretét s többek között neki köszönhet(t)em a kapcsolatomat is. S nem utolsó sorban megtanultam azt is, hogy ha nem tudok valakit szívből-szerelmből szeretni, akkor az totálisan kikészít belülről. A vágy - hogy mellettem legyen valaki és mondhassam neki: szeretlek - gyilkos. Alexander Rybak, a 2010-es Eurovíziós Dalverseny győztese igen közel áll a szívemhez, mivel nagyon jó zenéket tud írni. Fairytale c. albumának utolsó dala (Song from a secret garden) tökéletesen leírja ezt az utolsó gondolatban említett vágyakozásomat; ugyanúgy, mint az Abandoned c. dala.

Hosszú idő után sikerült rájönnöm, hogy a világ legdrágább kincse nem a lottó ötös vagy arany & olaj; hanem maga az ember. Mert amíg olajat egy kis szerencsével szerezhetsz, addig egy embert csak iszonyatos erőfeszítések árán tudsz "megszerezni". Ennek ellenére bízom abban, hogy Isten ismételten kegyes lesz hozzám és ad majd egy új valakit... bár, itt visszaüt az előző bejegyzésben lévő vallomásom, aholis azt írtam, hogy örök hűséget esküdtem Istennél a párommal kapcsolatban. Bízom abban, hogy ha én nem is értem a saját helyzetemet, Isten sokkal jobban átlátja ezt!