Megírva: 22:00, 2012. 02. 19.
Mi a hasonlóság Brian Kinney és köztem? Semmi. Külsőre és belsőre ég és föld vagyunk egymáshoz képest, de ezen utóbbin hamarosan változtatni fogok. Valahogy' mindig is irigyeltem őt, amiért egy bunkó, öntörvényű, soha-bocsánatot-nem-kérő, heterofób, egoista f*szkalap. Elhatároztam, hogy én is ilyen leszek - legalábbis szeretnék. Most jutottam el arra a pontra, hogy véget vetek az önfeláldozó és közösségi énemnek; végleg! Elegem van már abból, hogy mindig ÉN feleljek meg a közösség elvárásainak, hogy mindig ÉN legyen a bűnbak, hogy mindig ÉN nekem kelljen k*ssolnom és tűrnöm. Vége! Nem fogok egy olyan közösséghez sem tartozni, ahol ha megpróbálok egy kicsit önállósodni, mindjárt mindenki támadásnak indul, és ha megpróbálok védekezni, akkor az csak egy újabb adag lesz a tüzön. Nem fogok egy olyan közösséghez sem tartozni, ahol úgy kell teljesítenem a maximumot, hogy közben meg kell tagadnom önmagamat, otthon kell hagynom magamat és álarc mögé kell bújnom. Ennyi! Minél jobban próbál az ember küzdeni az emberi oktalanság, hülyeség, tudatlanság ellen, annál inkább ellenállásba ütközik. Noha hosszantűrő vagyok, de ez már nekem sok.
"Én tudom, hogy kinek kell majd elszámolnom... és az nem Te vagy!"
S hogy mit fogok tenni ezután? Megpróbálok magamba nevelni egy kis bunkóságot, öntörvényűséget, elfelejtem a bocsánat és elnézést szavakat valamint az illemet, heterofób leszek és még egy kis egoizmust is szeretnék elsajátítatni. Ha ezt kívánja az élet, fejet hajtok előtte. S hogy miért? Mert "az élet az úr", és ő legalább nem várja el azt, hogy tagadja meg önmagam. Ő nem várja el azt, hogy álarc mögé bújjak vagy rejtsem el saját magam. Mindig is azt mondtam, és most is azt mondom: sok mindent hajlandó vagyok feláldozni a másikért, de a belsőmet SOHA, SENKIÉRT. Emiatt már egy komoly kapcsolatba bele buktam, de ez vagyok én. Nem fogok megváltozni sem az anyám kedvéért, sem az amerikai elnökért, sem az utolsó pasiért a földön! Ja, és akinek mindez nem tetszik, az nagy ívben bekaphatja! Aki az ismerősöm akar lenni, az fogadjon el olyannak, amilyen vagyok. Ha ez nem megy, akkor egész egyszerűen nem ismerjük egymást.
"Mert egy ember véleményével szembe lehet szállni.
De ha vagy tíz ember intéz ellened ultimátumot, akkor inkább válaszd a rövidebb utat!"
/by me/
Mi a hasonlóság Brian Kinney és köztem? Semmi. Külsőre és belsőre ég és föld vagyunk egymáshoz képest, de ezen utóbbin hamarosan változtatni fogok. Valahogy' mindig is irigyeltem őt, amiért egy bunkó, öntörvényű, soha-bocsánatot-nem-kérő, heterofób, egoista f*szkalap. Elhatároztam, hogy én is ilyen leszek - legalábbis szeretnék. Most jutottam el arra a pontra, hogy véget vetek az önfeláldozó és közösségi énemnek; végleg! Elegem van már abból, hogy mindig ÉN feleljek meg a közösség elvárásainak, hogy mindig ÉN legyen a bűnbak, hogy mindig ÉN nekem kelljen k*ssolnom és tűrnöm. Vége! Nem fogok egy olyan közösséghez sem tartozni, ahol ha megpróbálok egy kicsit önállósodni, mindjárt mindenki támadásnak indul, és ha megpróbálok védekezni, akkor az csak egy újabb adag lesz a tüzön. Nem fogok egy olyan közösséghez sem tartozni, ahol úgy kell teljesítenem a maximumot, hogy közben meg kell tagadnom önmagamat, otthon kell hagynom magamat és álarc mögé kell bújnom. Ennyi! Minél jobban próbál az ember küzdeni az emberi oktalanság, hülyeség, tudatlanság ellen, annál inkább ellenállásba ütközik. Noha hosszantűrő vagyok, de ez már nekem sok.
De ha vagy tíz ember intéz ellened ultimátumot, akkor inkább válaszd a rövidebb utat!"
/by me/
Nem értem miért akarsz magadba nevelni olyan dolgokat, amik alapból nincsenek meg benned, főleg, hogy utána meg azt hangsúlyozod, hogy senki kedvéért nem fogsz megváltozni. Akkor most mégis csak elvárná az a fránya élet a megtagadást?
VálaszTörlésAz általam ismert konkrét eseményekbe meg nem akarok inkább belemenni, mert bár érdekel, de ennek már nem lenne túl sok értelme.
Kívánom hogy érd el azt az életben, amit igazán szeretnél. Ha már nem is találkozunk, de azért olvasód megmaradok.
Igen, ebben mondjuk igazad van... Köszönöm, hogy rendszeres olvasóm vagy! Nyugi, még fogunk egy párszor találkozni! :)
VálaszTörlés