Ha a kerítés beszélni tudna

Valahol az Egyesült Államok nyugati részénél, nem messze a Sziklás-hegységtől van egy kisváros; úgy hívják: Laramie. Egy teljesen átlagos kisváros, amely otthont ad az állami egyetemnek, nem messze található az államhatártól és a fővárostól, a repterén napi két járatpár fordul meg. A város egyik keleti részénél, valahol a semmi közepén egy alacsonyan fekvő fennsík húzódik. Ezen a fennsíkon kelet-nyugat irányban húzódik egy fából tákolt kerítés, amely olykor-olykor megszakad. Az egyik ilyen szakasz tövében található egy kis emlékhely. Kavicsokból van kirakva, nonfiguratív, és mindig van ott legalább egy szál virág. Ez az emlékhely az újkori történelem egyik legbrutálisabb bűncselekményének állít emléket, amiben egy 21 éves fiú halt meg.

Matthew Shepard egy teljesen átlagos wyomingi srác volt. Szerette az életet, noha az nagyon ki tolt vele. 1998. október 6.-án éjszaka két iskolatársa felajánlotta, hogy az egyik városszéli bárból hazaviszik kocsival. Útközben letértek az útról, és a fent említett helyre érkeztek. Kiszálltak, kikötötték Matthewt a kerítéshez, majd agyba-főbe verték. Matt kómba került, majd 6 nappal később belehalt sérüléseibe. Halálának egyetlen oka volt: Matt meleg volt. Életét és halálát a róla készült The Matthew Shepard Story c. film követi, néha brutálisan szókimondó módon.

A jog a fenti esetet úgy hívja, hogy gyűlölet bűncselekmény. Olyan tett, amelynek alapja a gyűlölet. Manapság, amikor a világ - állítólag - fejlődik, egyre több ember meri megmutatni magát olyannak, amilyen. Elvégre pont azért vagyunk emberek, mert mind különbözünk egymástól; ez tesz minket olyan színessé, olyan változatossá. Tény, hogy nem kell mindenkit szeretni és gyűlölni, de a gyűlölet miért szül erőszakot? S ha szül is, miért nem tudjuk azt magunkban elfojtani? Mert felsőbbrendűnek érezzük magunkat? Ugyan már! Mitől lennénk mi többek, mint az egyik vagy a másik ember? Egyenlőek vagyunk, még akkor is, ha különbözünk egy mástól. Ember = ember. Sokak számára azonban ez az egyenlet ismeretlen és/vagy elfogadhatatlan. Magukat feljebbvalónak érzik, pedig nincs alapja. Matthewnak pontosan azért kellett meghalnia, mert két olyan fiatal, akik képtelenek voltak elfogadni azt, hogy Matt meleg, tettlegességbe fojtották gyűlöletüket. S mégis, mit értek el vele? Matt meghalt, és ők is éppen hogy csak megmenekültek tőle - ha Matt szülei nem kérik a bíróságot, hogy ne szabjon ki halálbüntetést a tettesekre, akkor ma már a pokol tüzén égnének. Mit érünk el azzal, ha gyilkolunk? Noha az illető meghal, de ugyanakkor a helyébe lép két másik valahol a világon. Emellett a mi életünk is meg lesz pecsételve, és ha hiszünk akármilyen istenben, akkor ezzel a túlvilági létünket is elintéztük. Gyűlölködni nem tilos, de a tettlegesség már az!

Bízom benne, hogy eljön majd az az idő, amikor az emberek szívét a hatalom és a nagyravágyás helyett a végtelen szeretet fogja uralni! Az az idő, amikor mindenki testvérként tekint majd egymásra; amikor az emberek egymásra mosolyognak az utcán; amikor mindenki az lehet, aki. Szép álom, ugye? Nem lehetetlen, csak elképesztően nehéz ezt leírni. S hogy megpróbálom-e? Igen. Elég időt és pénzt költöttem el baromságokra, itt az ideje tehát változni! Segíteni akarok minden olyan meleg társamon, akinek problémái vannak a világgal, önmagukkal, szüleikkel, bármivel és bárkivel. Segíteni akarok minden olyan emberen, aki gyűlöletet érez szívében a melegek iránt. Hiszen, ha hiszünk Istenben, akkor tudjuk, hogy a szeretet mindent legyőz. Még a gyűlöletet is!

Drága Matthew!
Még így, halálod után 15 évvel is megsiratunk téged. Páratlan és színes egyéniségednek köszönhetően mára a világ egy picivel jobb lett, mint akkor. Még ha húgy is tűnik, nem feledtünk el; és soha nem is fogunk! Halálod nem volt hiábavaló! Kérjük a Mindenhatót, hogy engedjen be az Ő országába, ahol nyugodtan várhasd a feltámadás napját!