Megírva: 10:02 PM 2013.10.06.
Általában minden filmben vannak úgynevezett aranyköpések. Ezek olyan magasztos mondatok, amik megtetszenek a nagyközönségnek. Van mondanivalójuk, lényegre törőek és rövidek. Aztán, ahogy' elhangzanak a filmben, rögtön a Facebookon és hasonló helyeken landolnak, az emberek pedig dobálják jobbra-balra, mondván: mennyire igaz. A helyzet azonban valójában az, hogy noha azok a bizonyos mondatok valóban nagy dolgokat mondanak, ám a mai emberek túl ostobák ahhoz, hogy megértsék a lényeget. A ma embere nem tud sem gondolkodni, sem pedig szöveget értelmezni. Ezek nagy problémák, és ezek miatt az irodalom és a nyelv nem képes fejlődni, nem képes teret hódítani, közönséget nyerni magának. Nem azért nézzük tehát a filmeket, hogy megtudjuk: mit mondak a szereplők és ezzel mit akarhatnak sugalni a film készítői, hanem azért, hogy jót szórakozzunk. Ez is egy alternatíva, kétségtelen. Azonban a filmek ősei, a színdarabok, nem azért jöttek létre, hogy mindenki meghaljon a nevetéstől vagy az izgalomtól; hanem azért, hogy az embereket elgondolkodtassa, jobb belátásra bírja: észt adjon nekik. Ma már jóformán nincsenek olyan filmek, amik elgondolkodtatnak vagy amikre csak egy kicsit is oda kellene figyelnünk. Mindegyik ugyanarról szól, csupán a körítés más. (...) Helyesbítek: vannak olyan filmek, amiknek megértéséhez igen is kell az ész: ezeket hívjuk ma art filmeknek, amelyeket a multiplex mozik előszeretettel mellőznek, mivel nincs rájuk kereslet. Ezeket az alkotásat csak a ma már halálukon lévő artmozik játszák, így esély sincs arra, hogy a film betöltse és véghez vigye a valódi szerepét, feladatát. Ezzel egyidőben eltűnnek a feliratos filmek is, mondván: eléggé el vagyunk kényeztetve ahhoz, hogy ne olvassunk, hanem hallgassunk. A hollywoodi és más, hasonló filmek tehát az embert elkényeztetik és elhülyítik. Bárcsak észrevenné ezt valaki!
Általában minden filmben vannak úgynevezett aranyköpések. Ezek olyan magasztos mondatok, amik megtetszenek a nagyközönségnek. Van mondanivalójuk, lényegre törőek és rövidek. Aztán, ahogy' elhangzanak a filmben, rögtön a Facebookon és hasonló helyeken landolnak, az emberek pedig dobálják jobbra-balra, mondván: mennyire igaz. A helyzet azonban valójában az, hogy noha azok a bizonyos mondatok valóban nagy dolgokat mondanak, ám a mai emberek túl ostobák ahhoz, hogy megértsék a lényeget. A ma embere nem tud sem gondolkodni, sem pedig szöveget értelmezni. Ezek nagy problémák, és ezek miatt az irodalom és a nyelv nem képes fejlődni, nem képes teret hódítani, közönséget nyerni magának. Nem azért nézzük tehát a filmeket, hogy megtudjuk: mit mondak a szereplők és ezzel mit akarhatnak sugalni a film készítői, hanem azért, hogy jót szórakozzunk. Ez is egy alternatíva, kétségtelen. Azonban a filmek ősei, a színdarabok, nem azért jöttek létre, hogy mindenki meghaljon a nevetéstől vagy az izgalomtól; hanem azért, hogy az embereket elgondolkodtassa, jobb belátásra bírja: észt adjon nekik. Ma már jóformán nincsenek olyan filmek, amik elgondolkodtatnak vagy amikre csak egy kicsit is oda kellene figyelnünk. Mindegyik ugyanarról szól, csupán a körítés más. (...) Helyesbítek: vannak olyan filmek, amiknek megértéséhez igen is kell az ész: ezeket hívjuk ma art filmeknek, amelyeket a multiplex mozik előszeretettel mellőznek, mivel nincs rájuk kereslet. Ezeket az alkotásat csak a ma már halálukon lévő artmozik játszák, így esély sincs arra, hogy a film betöltse és véghez vigye a valódi szerepét, feladatát. Ezzel egyidőben eltűnnek a feliratos filmek is, mondván: eléggé el vagyunk kényeztetve ahhoz, hogy ne olvassunk, hanem hallgassunk. A hollywoodi és más, hasonló filmek tehát az embert elkényeztetik és elhülyítik. Bárcsak észrevenné ezt valaki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése